A település története

        A település a Tisza és a Bodrog által határolt Bodrogközben található, mely mára egy 800 km²-es valóságos szigetté alakult át, mivel bezártsága miatt a területet nehéz megközelíteni. A II.Világháborúban a németek felrobbantották a Balsai hidat, amely az itt lakók számára biztosította a gazdasági fejlődés szintentartását. Ezután záródtak be a kapuk. Jelenleg a cigándi Tisza-híd felől, valamint Sárospatak és Sátoraljaújhely felől közelíthető meg. Földrajzilag a Keleti részen a Bodrog zug vadregényes tája, a Bodrog-Tisza találkozásának, a part túl oldalán Tokajjal. A feljebb eső ÉK-i rész  a Bodrogköz területének Sárospatakhoz és Sátoraljaújhelyhez közelebb eső területe, továbbá a Szabolcs megye határát jelentő Tiszai partok mentén találhatóak a településeink. Természetes határait a Tisza, a Bodrog és a Latorca alkotják.A vizeket levezető, mintegy 500 km-nyi csatorna mellett ott találhatóak az egykor bővizű folyók, a Karcsa, a Tice, vagy a kisebbek, a Füzesér, Malomér maradványai. Emléke a Bodrogköz közepét szinte teljesen kitöltő mocsár, a Hosszúrét.       

     Nagyrozvágy nagyon régi múltra tekint vissza. 1258-ban vált önállóvá, amikor kiválasztott a zempléni vár fennhatósága alól, ugyanis az írások IV.Béla uralkodása idején Rozvad nevét a zempléni vár tartozékaként, mint ősi királyi birtokot említik. Korábbi feljegyzések Nagyrozvágyat és Kisrozvágyat még együtt említik Rozvad néven. A tatárjárás idején elnéptelenedett, majd Ádám Igenec és Ambrus nagybirtokosok telepítették be. 1330-ban a füzéri várnagy, 1350-ben pedig a kistárkányiak birtoka volt. Nagyrozvágy és Kisrozvágy 1371-ben vált ketté.
         A település már az Árpád korban is lakott település volt. Nevének eredetét nem lehet pontosan megállapítani. A "zempléni adalékok" szerint először "Ruzvad" volt a neve, másik vélemény szerint Rozvad Péter, a zempléni vár ura után kapta a nevét. A falu nevének eredetére több legenda is született, melyek közös jellemzője, hogy a név létrejöttét a "rossz vágy"-hoz kötik. Egy érdekes legenda szerint - melyet Ködöböcz József és Czegle Imre is megfogalmazott - amikor Árpád bejött az országba, Álmost Szomotor mellett eltemették és tort ültek felette. Sokan le is telepedtek itt. Az egyik vezér aztán Rozvágy irányába szeretett volna tovább indulni de Árpád azt akarta, hogy másfelé menjen. A vezérnek azonban továbbra is az volt a "vágya" , hogy erre jöjjön. El is indult, de itt pusztult el a mocsárban, mely ezt a vidéket körülvette. Amikor Árpád értesült a vezér haláláról, ezt mondta : "Rossz vágya volt arra mennie".

        Nagyrozvágy ősrégi település, mely a falu közepén, a templom körül épült fel. Hogy valóban ez a templom körüli rész a település magva, azzal is igazolhatjuk, hogy a mai templom helyén régi huszita templom volt, s e mellett temető is, ahol csontokat még ma is lehet találni... E falurész ősrégi település voltát mutatja az is, hogy ezen a részen találhatóak a legrégebbi s legtipikusabb bodrogközi házak. Jellemző rájuk, amennyiben ezek a régi házak még nem pusztultak el, hogy rendszertelen utcák mellett össze-vissza vannak építve. Az épületek többnyire náddal fedettek s itt-ott pacsitfalúak. Lakosai kurtanemesek voltak, akik méltósággal viselték rangjukat.

        Földrajzi adottságait tekintve kiváló termőfölddel rendelkezik, melynek oka a következő : a levantei édesvizű tó visszahúzódott, helyén a homokos talajban szélbarázdák jöttek létre É-D irányban. A Tisza és a Bodrog állandó kiöntései behúzódtak a homokhátak közötti szélbarázdákba, a homokot elsimították, az árkokat kitöltötték iszappal, melyben a lápi növényzet kitűnő talajra talált és a partok felől indulva mind jobban elhatalmasodott. Ebből a lápi növényzetből képződött az a kiterjedt tőzegtalaj, mely a homokhátak felé keveredve azok anyagával, ma a földművelésre legkitűnőbb földét adja. A sás, káka és nád belerothadásából keletkezett földet, ami a víztől úgy megdagad, mint a kovász, tömlőnek vagy tömlének nevezik. Amikor a szélbarázdákból a víz visszahúzódott, a kiszáradt tömlőt - hogy földművelésre alkalmas talajjá tegyék - kiégették  ősszel vagy télen. Ilyen tőzegégetés emlékét őrzik Nagyrozvágy határában a Hosszúégés, a Nagyégés és a Kiségés dűlők. A Nagyégés a déli határrészt jelenti, mely azért kapta ezt a nevet, mert amikor ez égett a mentést és az oltást az egész Bodrogköz segítette. A falu 1830-ban és 1900-ban égett le.
Nagyrozvágy földrajzilag tehát 2 részből áll, az u.n. mélyfekvésű síkságból, és az ezt félkör alakban övező hepe-hupás homokdombos részből. A sík részen gazdag rétek és legelők vannak, a kissé emelkedettebb részein pedig termékeny, koromfekete szántóföld. A mélyebb fekvésű részt 1930-ig sík víz borította, melynek széleit körülfonta a titokzatos, sűrű, zizegő nád.
A falu határában volt a Pallagcsa nevű tó is, melyről Szirmay így ír : "olyan széles minden irányban, hogy a tó másik szélén álló ember csak kis madárkának látszik". Nyáron át darvak, hattyúk, gólyák és más nagy vízi madarak tanyáztak benne, télen pedig a befagyott tóban bőségesen fogtak nagyobb halakat. Ezt az állapotot azonban alaposan megváltoztatta a vízszabályozás. A nagy "kerektó" alaposan összébb húzódott, szerényebb lett, s egynémely régi haltanyán ma acélos búza terem, vagy rosszabb esetben kitűnő káposzta. Vigyázni kell azonban az itt munkálkodó embernek. Ha rágyújt a pipára, el ne dobja a gyufát, vagy nyitva ne hagyja a kupakját, mert a föld meggyullad tőle. Nagyon veszedelmes a földégés. A lápos, tőzeges üledék az, ami meggyúl, s a tűz fél, vagy egész méter mélyre is befúrja magát (amilyen mély a tőzegréteg), sokszor észrevétlenül halad 50 métert is és ha ember vagy állat ilyenkor rálép az ilyen helyre, lesüllyed az égő zsarátnok-pokolba. Menthetetlenné válik.

        Vallási múltját tekintve a faluban 1830-ban 48 római katolikus, 14 görög katolikus, 281 református, 67 izraelita, 1930-ban 240 római katolikus, 111 görög katolikus, 973 református, 67 izraelita vallású ember élt.
A református egyház a szájhagyomány szerint akkor keletkezett, amikor a szomszédos Pácin község ura, Magócsy Gáspár kassai főkapitány, Drugeth Borbála a Felvidék egyik leggazdagabb földbirtokosa a reformáció buzgó pártfogója lett, és a bodrogközi községeket is az új vallás hitvallóivá tette. Ez pedig a XVII. század közepére tehető. A reformáció korai elterjedése nyomán az 1595. évi összeírás szerint a faluban volt református templom. 1696-ban használtak egy fatemplomot, ebben volt található a Pallagi család kriptájának fedőlapja, de ezt a templomot 1820-ban lebontották és a megújított templomba 1820. augusztus 27-én mehetett be először a nép. Sajnos ez a templom a XX.század elejére megrokkant, így a renoválás után 1912. november 17-én szentelték fel az új templomot, mely ma is helyt ad az istentiszteleteknek. Orgonáját Angster József építette 1913-ban. A 639 kg-os nagy harangjot Egry Ferenc öntötte 1912-ben Kisgejőcön, a 298 kg-os kisharangot pedig Szlezák László 1923-ban Budapesten.

        A község címere egy álló, csücskös talpú, vörössel és kékkel hasított pajzs, melynek bal oldali vörös mezejében inget, fekete nadrágot viselő, vállán haltartó hálót tartó férfialak lebeg. A jobb oldali kék mezőben egy ezüstszínű bárány lebeg, felette aranyszínű nappal. Az oromdísz egy négydíszes "egyházi korona". A pajzstartó - zöld babérkoszorú - két oldalról fogja át a címert. A bal oldali halászt ábrázoló motívum a régi Nagyrozvágy pecsétnyomóban fennmaradt jelképe. A bárány és a nap, az egyházközösség 1815. évben készített pecsétnyomójának fő elemei. Az "agnus dei" ( Isten báránya) új értelmet is nyer. Egyrészt utal arra, hogy Nagyrozvágy önálló református egyházközösség, másrészt pedig a mai nagyrozvágyiak állattartásának jelképe. A korona és a babérkoszorú szintén az egyházközösségi pecsétnyomó jelképe.

        Nagyrozvágy legtöbb utcájának elnevezése a kövezkezőképpen alakult:

Temető utca = Malomkert. A közösségi temető felé vezető út neve. A második nevét azért kapta, mert az utcában, illetve ezen a területen egy malom volt.

Meszeske (lakott terület)
 = Ma még csak néhány ház van ezen a területen, azért nem kapott utcanevet.

Vörös hadsereg útja (utca) = Felvég. Az utcanevet 1950-ben a tanácsválasztás alkalmával kapta. Magán viseli a név a falu felső, északi részének nevét jelentő "Felvég" megnevezést.

Kossuth Lajos utca (utca)
 = Nagyhegy, Péter utca. Az utcanevet csak 1950-től használják. Gyakrabban használják a Péter utca nevet, melyet Janka Péter itteni református esperes neve után adtak az utcának. A Nagy-hegy elnevezés határrész név után van.

Petőfi Sándor utca (utca)
 = "Füttyencs". 1950-től használt hivatalos név, de jobban ismerik a második nevén.

Ricsevég (utca)
 = Hunyadi János utca. Az első név az, amelyet általában használnak. A Ricse felé vezető út. Innen kapta a nevét. A hivatalos nevét ritkán használják.

Újsor (
 utcarész) = A mai Dózsa György utca végének a neve. Csak néhány éve kezdtek itt építkezni, ezért kapta az "Újsor" nevet.

Alvég (falurész) =
 A Dózsa György utcától délre eső falurész neve.

Lázár Vilmos utca (utca)
 = "Potyasor".

Pallagcsai út (
 utca) = A Dózsa György utca déli részének neve. Nevét azért kapta, mert csak ezen az úton lehet megközelíteni a Pallagcsa határrészt.

        A mai Nagyrozvágy a  szlovák-magyar határhoz nagyon közel található. Környező települések: Pácin, Kisrozvágy, Cigánd. Nagyobb városok a közelben: Sárospatak (31 km), Sátoraljaújhely (29 km), és Kisvárda (29 km). Területe : 26,82 km², 2682 hektár. É.sz. 48, 34375°, k.h. 21, 91956°. 

 
Hirdetések
Kiemelt weblapok:
"Adj vért és ments meg három életet!"
Évente közel fél millió önkéntes embertársunk, önzetlen segítségét várják beteg embertársaink.
Letölthető weblap sablonok
A weblapsablonok.com weboldal egy kiemelt forrása a színvonalas minőségű weboldal sablonoknak.
Magyar Vöröskereszt
Adományozzon a Magyar Vöröskeresztnek!
Keresőszolgálat
A Vöröskereszt segítséget nyújthat Önnek családtagjai keresésében.
Hitel ügyintézés
Túl magas a havi törlesztőrészelet? Pénzre van szüksége? Váltsa ki meglévő magas kamatozású hitelét!
IT-NAV Hungary
Honlapszerkesztés Weblapkészítés, akár díjmentesen is! Kereső marketing, tárhely, tejleskörű szolgáltatás!
Google PageRank